A múlt év végén kaptuk a felkérést, és idén év elején a következőt a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár gyermekrészlegének bővítésére, ill. áttervezésére. A két tervezés ugyanarra a témára és helyszínre érdekes és tanulságos eredményekkel szolgált, mind a megbeszélések, mind a tervezés oldaláról, valamint jól mutatta a már emlegetett „harmadik hely” koncepció észrevehető beszivárgását a könyvtári terekbe.
Első körben egy klasszikus gyermekkönyvtárat alakítottunk ki, mai modern anyagok és formák használatával. Például az alakítható kaucsuk burkolatokkal, melyeknek színválasztéka, tisztíthatósága, kopásállósága, biztonsága teljesen megfelelő az ilyen funkciójú épületrészekben, nagyon könnyen szabható és ezért a mozgások irányítása, útvonalak játékos formákkal, mintázatokkal jelölhetőek. Színes bútorokkal, harsány színekkel igyekeztünk egy friss hangulatú, vidám, gyerekeknek való környezetet kialakítani. A meglévő könyvállomány kihelyezésre került, egy kényelmes olvasó-előadó terem is helyet kapott.
Az olvasó-előadó terem polcai és az összes asztal is mobil, geometriájukból adódóan többféleképpen, helytakarékosan elhelyezhető. A csoportok létszámához és tevékenységéhez alakíthatóan. Az előadáshoz ki és felhúzható vetítővászon kapott helyet, a természetes fény és árnyékolás megoldásaival.
Az új könyvtár-építészeti hullámmal megjelenő új funkcióknak is helyet kell biztosítani a könyvtár terében. A felhasználói kör bővülése, szerteágazó igényeiben a számítógép és hálózat használat miatt. Viszont az olvasó és előadói terem ezért is került leválasztásra, ahol az emelkedett munka mellett zajosabb tevékenység típusok, mint például egy foglakozás, tanóra jellegű tevékenységek terei is ennek megfelelően legyenek kialakítva.
A könyvtárosok kényelmes pultot kaptak, megfelelő mennyiségű tároló és munkafelülettel. A pult elhelyezése az egész tér beláthatóságának figyelembevételével történt.
A polcok közötti térben részben elszeparált kis asztalok vannak közös játékhoz, ill. böngészéshez. A különböző korcsoportok elkülönítve foglalkoztathatók ezekben a terekben, és a polcok is ezt a tematikát követik, a magasságukkal kapcsolatban is.
A játékok elhelyezéséhez is kihasználtuk az adódó tereket. A legkisebbek részében alacsony leülő-foglalkoztató asztalkák ülőpaddal kaptak helyet, alacsonyabb polcokkal és mobil tároló-hajókkal.
Feladat megoldva, de aztán további kérdések merültek fel. Ennek eredményeként a megrendelők úgy döntöttek, hogy még egy tervet kérnének, ami nemcsak formailag követi a trendeket, hanem funkciójában is. Tehát legyen legalább annyira közösségi tér- és lévén, hogy gyerekkönyvtár ezáltal játszóház is- mint könyvtár. Mert a gyerekeket nem biztos, hogy csak a kihelyezett könyvtári könyvállománnyal lehet bevonzani. És a kérdés, hogy mivel lehetne elérni, hogy jól érezzék magukat, és visszakívánkozzanak, a válasz hogy- a kultúrát , a könyv szeretetét melléktermékként is el lehet adni egy olyan helyen ahol jó időt tölteni.
A második tervnél már jóval több kérdés merült fel az egyeztetéseken. A közös munka eredményeképpen végül megszületett egy újabb verzió, amiben a közösségi terek kerültek előtérbe, és a könyvtári állománynak csak egy részét (körülbelül a felét) helyeztünk ki. A többi könyv korszerűbbre tervezett raktárba kerülne.
A központi polc helyét egy központi fa (amelynek lombajai világító testek) vette át a szerepét, könyvtároló és számítógépes katalógus információs részeivel. A polcok szigorú geometriája és ezzel a tárolási kapacitása is fokozatosan eltűnt. A kisgyerekeknél egy kisvasút vette át a helyét a falakhoz szervezett polcrendszernek, mely természetesen könyvbemutató és tároló is. A tinédzsereknél pedig egy többszintes játék és foglalkoztató tér kapott helyet. Ez jól kontrollálható térként, jól használhatóan ad helyet olyan funkcióknak, mint egy szabadabb előadás vagy játék. Ezt támogatja az olvasóteremtől elválasztó falra elhelyezett táblaszerű törölhető felület is.
Az olvasóterem és számítógépes rész mobil bútorai megmaradtak, a rugalmas átrendezhetőségük miatt. A számítógépes rész szintén egy fa köré rendeződik, hangsúlyozva fontos szerepét az újabb generáció életében és kultúrájában. A gépekhez kapcsolódó elektoros csatlakozásoknak és süllyesztett világításnak is helyet ad, az általános világítás mellett, figyelembe véve a számítógépes helyek tükröződéssel kapcsolatos negatív tényezőinek kiküszöbölését.
A világítás és a gépészet az álmennyezetben és álmennyezeten a terek fénymennyiségének figyelembevételével került kialakításra, harmóniában a bútorok és terek formavilágával.
Kis mesebeli hangulatot kívántunk teremteni ennél a tervnél néhány antik bútor elhelyezésével és beépítésével, illetve az olvasóteremből egy szekrényen át lehet távozni. Próbáltuk egyensúlyban tartani az absztrahált modern formákat a meseszerű bútorokkal. És nem utolsó sorban próbáltunk mindenki igényeihez igazodni úgy, hogy ne szülessenek kényszermegoldások.
A megfelelő anyag és színhasználat nem feltétlenül drágán, a gyorsan változó trendek miatt esetleg cserélhetően megoldható. Terveinkben is helyet kaptak ilyen megoldások, információs felületek, image táblák, bemutató tárolórészek.
Hogy melyik verzió tudna életképesebb maradni, azt nem tudhatjuk meg, mert sajnos csak az egyiket lehet megépíteni. Hogy a megrendelő és a beruházó melyik mellett kötelezik el magukat, valamennyire bátorság kérdése is lesz. Egy hagyományosabb gyermekkönytár modern formában vagy maga a funkció is legyen modern? A könyveket vagy a könyvtárat, mint helyet lehet jobban és hatékonyabban népszerüsíteni?
Az iskolai könyvtárak mára már kinőtték sokszor helyiség méreteiket és kapcsolataikat, viszont a közösség teremtés ugyanolyan célként jelenik meg, mint az alapvető könyvtári funkciók. Sokféle funkcióval bővítenek emiatt könyvtárakat, tanuló kávézókat hoznak létre, mediatekkel, kávézóval, étteremmel, könyvesbolttal, üzletekkel bővülnek ezek a terek.
Ha jól működik egy könyvtár és sok tanuló használja, akkor vizuális nevelő célja is lehet ennek a közösségi térnek.
első verzió:
